Einczinger Ferenc életrajza

Született: 1879. augusztus 5.
Meghalt: 1950. április 17.
Apja neve: Einczinger György
Nagyapja: Einczinger György Antal

1879. aug. 5.
Esztergomben született
1893-1897
Budapest. Eötvös főreál iskola, érettségi. Kereskedelmi Akadémia
1898-1904
Ipolysági Takarékpénztár
Ipolysági évei alatt is az Esztergom és vidéke ill. A Hon, Hontvármegye c folyóiratokban versei, tárcái jelentek meg. Színi előadásokat rendezett, játszott és festészetet tanult Kovács Károlynál.
/Kovács Károly festő, Újvidék. 1875 okt. 26.
Ipolyság, 1899-1905/
1903. aug. 13.
Berlin, Central Hotel Bahnhof, Friedrich strasse
1904-1945
Nyugdijba meneteléig Esztergomi Takarékpénztár Rt.-ban dolgozott.
1904. jún. 30.
Takarékpénztári tisztviselő
1907. júl.9-20.
Egy fényképre írt adat szerint Münchenben Hollósy Simon müncheni magán iskolájában, illetve Heidnernél, Illen Lipóttal festővel együtt tanult
1908. júl. 26.
- aug. 20.
Tanulmányútra indul: Párizs-London-Berlin
1908. júl. 19.
Lánykérés
1908. okt. 4.
Eljegyzés, cikk az eseményről az Esztergom és vidéke, 1908. okt. 8-i számában
1909. szept. 8.
Tát. Esküvő: Felesége: Adolf Júlianna, Kollár Antal polgármester unokája. 5 gyerekükből 3 /2 lány, 1 fiú/ születése után meghalt, György Tibor 14 éves korában perforált vakbél-gyulladásban halt meg, így csak egy lánya él: Einczinger Livia, dr. Bartal Ernőné. Két unokája: Mária, /Melegh Imréné/ és Judith /Bánkúti Lászlóné/
1909
Mária-Zell
1910
Keszthely, Telekkönyvi tanfolyam
1913
Velence
1913
segédkönyvvezető / Egomi Szt.István naptár./
1925
Könyvvezető, a dorogi Takarékpénztár Rt. vezérigazgatója. / Egomi Kalendárium /
1928
Graz-Frohleiten
1928
Takarékpénztári főkönyvvezető
1929
Festő munkásságának legnagyobb sikerei
1936
Bad-Ischl
1942
Igazgatósági tag, titkár
1943-45
Ügyvezető igazgató
1950. ápr 17.
Esztergomban halt meg
1960
Az Einczinger-ház férfiágon kihalt

Einczinger FerencKedvenc mondásai:

"A tisztánlátók szemét is porral szórja be a kavargó kor vihara, ezért nem szabad az embernek elveszteni a hitét."
E.F. írta

"Aki tudja, az nem akarja,
Aki akarja, az nem tudja.
Aki ért hozzá, az nem teszi;
Aki teszi, az nem érti. Ilyen módon megy a világ sora!"
E.F. írta olvasójelére.

"Mert a művészet az Isten adománya,
és a hozzá nem értés a legnagyobb ellensége,
ezért aki azt nem érti, ne itélkezzen felette.!"
E.F. 1948. Oroszlános üveg ablakkép.

Egyik kedvenc verse, Arany János: Enyhülés

(E.F. rajzolt és festett lámpaernyő felírataként.
Az első verszakot még nyakláncra is feliratta Tóth Gyula ötvössel /egy szív alaku ezüst medálra/.)

Kél és száll a szív viharja
Mint a tenger vésze;
Fájdalom a boldogságnak
Egyik alkatrésze.
Tegnap a remény is eltört,
Az utolsó árbocz,
Csupán a kétség kötött egy
Gyarló deszka-szálhoz:
Ma fölöttem és alattam
Ég és tenger sima;
Zöld ligetnek lombja bókol
Felém, mintegy híva.-
Nem törik a szenvedő szív
Oly könnyen darabbá,
Csak ellágyul s az örömre
Lesz fogékonyabbá;
Mint egy lankadt földművesnek
Pihenő tanyája:
Kész boldogság lesz neki a
Szenvedés hiánya.
Nincsen olyan puszta ínség,
Hogy magának benne
A halandó egy tenyérnyi
Zöld virányt ne lelne.

Az Einczinger családfát érdemes megnézni, kb. 1600-tól!


Oldal tetejére Vissza a nyitólapra